Fátyolos nőszirom |
Virágzó fátyolos nőszirom az Oláh-réten – Szigetvári Csaba felvétele |
Fátyolos nőszirom (Iris spuria) Sokan azt gondolják, hogy a nősziromfélék látványos színű, finom formakincsű virágait az ember nemesítési tevékenysége alakította ki. Nos, ehhez képest hazánkban nyolc őshonos, szebbnél szebb nősziromfaj él, amelyek pompája semmivel sem maradnak le a kerti virágoké mögött. Sajnos a nyolc faj közül hét visszaszorulóban levő, veszélyeztetett, ezért védett faj. A kecses, nyúlánk, fátyolos nőszirom liláskék alapon fehér-sárga mintázattal erezett virágai május vége – június eleje tájékán nyílnak. A növény egy-egy közös gyöktörzsből kihajtó tőcsoportja számos levelet és virágzó hajtást hozhat. Nagyon hasonlít hozzá a szintén védett – és neve ellenére őshonos - szibériai nőszirom (Iris sibirica), de a virág és a termés alakja alapján el lehet különíteni őket. Hazánkban főként a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl enyhén szikes és lápréti jellegű üde gyepjeiben fordul elő. A Nyírségben viszont mindössze két előfordulását ismerjük: az egyik Geszteréd mellett, a másik pedig a bokortanyás vidéken található, az Oláh-rét Természetvédelmi területen. Utóbbi állományát 2012-ben fedezték fel az E-misszió Egyesület munkatársai. Sajnos ez az alig fél hektárnyi területen szétszórt populáció kicsiny és sérülékeny, mindössze 5-6 tőcsoportról tudunk, amelyek – bár bőségesen – de nem minden évben virágoznak. A fátyolos nőszirom élőhelyeinek eltűnése és átalakulása miatt fogyatkozó állományú, veszélyeztetett, ezért védett faj. A klíma szárazodása, a beszántások, lecsapolások, az intenzív gyepgazdálkodás mellett a virágainak letépése, a tövek kiásása is veszélyezteti. A bokortanyás térségben élő állomány különösen nagy jelentőségű, hiszen a Nyírségben ezen kívül mindössze egyetlen előfordulása ismert. A gyepek hagyományos kaszálásos, legeltetéses használata segítségével az állománya megőrizhető. |