Vörös tölgy

A vörös tölgy őszi lombszínéről kapta a nevét – Szigetvári Csaba felvétele

Vörös tölgy (Quercus rubra)

A vörös tölgy a Nyírségben, így a bokortanyás térség egyes részein is egyre gyakrabban telepített, de nem őshonos fák közé tartozik. Ez az észak-amerikai eredetű fafaj gyors növekedése, gyakori és bő makktermése, nagy fatömeghozama, nyúlánk törzse, jó minőségű fája, széles tűrőképessége miatt nyerte el az erdészek tetszését. Esztétikai megjelenése is kedvező: sima szürke kérge, állományban egyenes törzse, magas (30 m) termete a bükkös állományokat idézi, őszi vöröses lombszíneződése, érdekes, kihegyezett karéjú levelei nagyon dekoratívvá teszik. Gazdasági tekintetben nem utolsó szempont, hogy hazánkban fogyasztó szervezete is alig van. A mostanában egyre gyakoribb forró és száraz nyári időjárást viszont rosszul tűri.

Állományokban a vörös tölgy igen erősen árnyaló, emellett vastag és igen nehezen bomló avart képez. Emiatt a vöröstölgyesekben szinte egyáltalán nem találni cserjéket és a gyepszint is igen gyér és fajszegény. Javíthat a képen, hogy néhány hazai fafajunk (kis- és nagylevelű hárs, nyír, korai és hegyi juhar) viszonylag jól elegyíthetők vele, így - ha az erdész kellő figyelmet fordít rá - kissé változatosabbá tehetők a vörös tölgy állományai. Mindenesetre a vöröstölgyesekben az alsóbb szintek szegénysége miatt az állatvilág számára igen szűk táplálékforrás, kevés búvó- és szaporodóhely áll rendelkezésre. Vágáskora viszont magasabb, mint az akácé vagy a nemesnyaraké, ezért hosszabb ideig nyújt tényleges erdőképet.

Jelenleg a bokortanyás térségben még viszonylag csekély, de már számottevő kiterjedésben és több helyen is él a vörös tölgy. Jövője azon múlik, hogy hosszabb távon mennyire kifizetődő erdőgazdálkodási szempontból.

Kiemelt támogató:


Honlapunk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

 

 

Látogatók száma:

43867

 Partnerek