Fehér fagyöngy

Fehér fagyöngy termésekkel – Tömöri László felvétele

Fehér fagyöngy (Viscum album)

A fehér fagyöngy különböző, főként tájidegen származású fákon (nemes nyárak, akác) élősködik, de nem különösebben válogat, őshonos fáinkon, sőt, cserjéken is megjelenik. 30-100 cm átmérőjű gömb alakú bokrai örökzöldek, ezért téli időszakban könnyen kiszúrhatók. Kétlaki, jelentéktelen apró virágai tél végétől nyár elejéig nyílnak. A termős példányokon fejlődő álbogyói fehér színűek.

Megtelepedését a fákon a madarak segítik, amelyek terméseit fogyasztják, de a magokat csőrükkel gyakran az ágakra kenik. Úgynevezett félélősködő faj, azaz a gazdanövénytől elsősorban a vizet szívja el, viszont önállóan fotoszintetizál. Amennyiben megtelepszik, a kéreg alatt futó gyökereken levő rügyekből új hajtásai is fejlődhetnek (úgynevezett vegetatív szaporodás, egyfajta sarjadzás). A megtámadott ágakon gyakran duzzanatok képződnek, s a fagyöngy nedvességelszívó hatása miatt pusztulásnak indulhatnak az ágak. Mindazonáltal érdemes tudni, hogy nagyon elszaporodni csak olyan fákon tud, amelyek egészségi állapota amúgy is leromlott (pl. a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt).

Terméseiből a szív- és érrendszerre ható anyagot vonnak ki (házi alkalmazása erős hatása miatt nem ajánlatos), emellett ágvégeiből, leveleiből készítenek hideg vizes áztatással vérzéscsillapító, szív- és keringési panaszokra, magas vérnyomásra ajánlott – szintén csak nagy körültekintéssel fogyasztható – teát. Örökzöld ágait díszítőelemként használják, s az ajtó fölé akasztott fagyöngy alatt elcsattanó csók varázslatos hatása nálunk is ismert. Ez egyébként csupán egy apró darabkája a különleges növényhez kapcsolódó (főként a germán és kelta népek hitvilágban erős) mágiának.

A bokortanyás térségben a fehér fagyöngy főleg fasorokban, erdőültetvényekben fordul elő, helyenként gyakori.

Kiemelt támogató:


Honlapunk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

 

 

Látogatók száma:

43813

 Partnerek