Együttélés a konyhakertben

Vegyes tanyasi házikert szénamulcs borítással – Szigetvári Csaba felvétele

A tanyákhoz mindigis hozzátartozott egy kisebb, ház körüli konyhakert és gyümölcsös, ahol a mindennapi használathoz, téli eltevéshez szükséges zöldség-gyümölcs terem.

A házikert a természet szempontjából is több ezer éves élőhely, ahol a kártevők elleni hasznos szövetségeseinket a vegyszerek túlzott használatával és a művelési módok megcváltozásával az elmúlt fél évszázadban kezdtük el száműzni. Ráadásul az utóbbi időben már maga a kertművelés is kezd kimenni a divatból, és eltűnőben van ez az emberi-természeti élőhely.

Ha van saját kiskertünk, vagy arra alkalmas területünk, számos módja van annak, hogy a kártevők távoltartása mellett odacsalogassuk a hasznos és szívet-lelket gyönyörködtető élőlényeket. A kert és gyümölcsös természetes védelmét nagyban segítik a rovarevő emlősök (sün és cickányok), madarak (cinegék, rozsdafarkú, stb.), a levéltetű pusztítói (hétpettyes katica, fátyolkák, zengőlegyek), a pockok zsákmányolói (baglyok, siklók), a meztelencsigákat faló varangyok, a hernyókat ölő fürkészdarazsak. A beporzást és terméskötést a poszméhek, földiméhek, zengőlegyek, lepkék biztosítják. Mindezt persze csak akkor, ha teret hagyunk nekik.

  • Lehetőleg mellőzzük a mérgek, műtrágyák használatát a konyhakertben, s ha méis erre kényszerülünk, válasszuk a leginkább kíméletes és specifikus növényvédőszereket!
  • Talajerő-utánpótlás gyanánt használjunk szerves trágyát, komposztot, fahamut, növényi trágyaleveket.
  • A vegyszerhasználat még inkább mellőzhető, ha ellenálló fajtákat, a termőhelynek megfelelő növényeket termesztünk. Egyre inkább hozzáférhetők a régi magyar tájfajták is!
  • A törpegyümölcsfák, kordongyümölcsösök nem nyújtanak fészkelőhelyet a madaraknak, és odút sem tudunk rájuk akasztani. Legyen ezért néhány nagyobb termetű fa is a kertben!
  • Kerítés helyett (vagy mellett) térelválasztónak alakítsunk ki többfajú sövényt őshonos cserjéinkből!
  • Legyen minél vegyesebb a konyhakert, termesszünk többfajta zöldséget és gyümölcsöt. A sorközöket takarjuk mulccsal (széna, szalma, falevél, fakéreg), ez jó a növényeknek és talaj állatainak is.
  • Komposztáljunk! A komposzthalom mellé érdemes (a madarak és a gyorsabb komposztérés kedvéért) bodzabokrot ültetni. A feketerigó szívesen rájár az almacsutkára, a sün pedig a korhadó szerves anyagon élő rovarokra. A korhadó anyagban fejlődik a gyönyörű rózsabogár lárvája is. A komposztáló félreeső helyen legyen, ahol nem zavarjuk az állatokat.
  • A csalán a kert fontos növénye, egy árnyas sarokban, ahol nincs útban, hagyjunk meg néhány foltot. Nemcsak gyógynövény, de trágyalevet és permetszert készíthetünk belőle, másrészt védett pillangóink sokasága (nappali pávaszem, atalanta lepke, C-betűs lepke, kis rókalepke) a csalánon fejlődik.
  • A lemetszett gallyat, vesszőt (ha nem fertőzött) halmozzuk fel a kert félreeső részén. Ideális sünbúvőhely, és egyes énekesmadarak is befészkelhetnek. 2-3 évente a gallyból képződő komposztot is kitermelhetjük.
  • Locsoljunk esővízzel. Az esővízgyűjtőt fedjük le, különben sok hasznos rovar, de akár szomjas madarak is belefulladhatnak. Ugyanakkor érdemes egy sekély madáritatót (pl. virágalátét) is kihelyezni.
  • A virágoskert és a fűszernövények (zsálya, izsóp, kakukkfű, levendula, stb.) alapvető elemei a kertnek. Virágaik folyamatos táplálékot nyújtanak a nektárszívó rovaroknak.
  • Kerti dísznövényeket ne telepítsünk a természetbe! Ezek sokszor megállíthatatlanul terjedő özöngyommá válnak, tönkretéve a természetes élőhelyeket.

Kiemelt támogató:


Honlapunk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

 

 

Látogatók száma:

26707

 Partnerek