Nád


Nádas állomány Bálintbokornál – Szigetvári Csaba felvétele

Nád (Phragmites australis)

A nád ugyanúgy a pázsitfüvek közé tartozik, mert a parkok pázsitját alkotó, rétek szénáját szolgáltató fűféléink, csak egy kicsit nagyobbra nőtt. Európa legnagyobb termetű (gyakran 3 métert meghaladó magasságú) füvéről van szó. Évelő faj, kúszó gyöktörzséből minden évben kihajtanak az őszre merev nádszálakká váló, éles szélű leveleket hordozó hajtások, melyek csúcsi részén fejlődik ki a sok egyéb pázsitfűre is jellemző szélmegporzású bugavirágzat.

A nád legjobban az állóvizek sekély parti zónájában érzi magát, de az időszakosan vízborított mocsaraknak, lápoknak (ahol olykor úszólápszőnyeget alkot), nedves réteknek is jellemző növénye, de meglepő módon néha egészen száraz helyekre (pl. töltésoldalak) is felhúzódik. Nem szereti viszont a gyakori hullámverést, a gyorsan folyó vizet, és zöld állapotban rosszul tűri a kaszálást és legeltetést is. Ahol jól érzi magát, ott sűrű, egyöntetű állományt képez.

A nádas fontos szerepet játszik a vizes élőhelyek működésében: sűrű szövedékével óv a víz okozta eróziótól, kiszűri a szerves törmeléket, serkenti a feltöltődést, és sokkal több vizet párologtat, mint a nyílt vízfelület.

A nádas állatvilága igen gazdag. Nem csupán számtalan védett és fokozott védett madárfajunk elsődleges fészkelő- és táplálkozóhelye, de sok, számunkra kevésbé feltűnő apró gerinctelen jószág is is a nádhoz kötődik. Bizonyos fajok a friss nádhajtásokat tartalmazó állományokat kedvelik (ilyen az évente aratott nádas), mások viszont az érintetlen, sok avas nádszálat tartalmazó élőhelyeken érzik jól magukat. A növényvilág szempontjából ellenben a nádas viszonylag szegényes, mert kevés faj bírja a sűrű állomány árnyalását. Emiatt többnyire a ritka növényfajokat tartalmazó nedves réteken természetvédelmi, de rét- és legelőgazdálkodási szempontból sem kedvező a nád túlzott terjedése.

A télen aratott nád ősidők óta fontos építőanyag, de szárából egyéb fontos használati eszközöket, vagy éppen hangszereket (itt nem csak nádsípra vagy nádihegedűre kell gondolni, de a szimfonikus zenekarok fafúvósainak is eredetileg nélkülözhetetlen alkatrésze) is készítettek. A szarvasmarha és bivaly szívesen fogyasztja zsenge tavaszi hajtásait, a zölden lekaszált nád pedig almozásra is alkalmas.

Vadvirágok

Kiemelt támogató:


Honlapunk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

 

 

Látogatók száma:

29739

 Partnerek