Simai-úti lőtér

Homoki legelő a Simai-úti lőtéren – Nagy Tibor felvétele

Simai-úti lőtér

A tanyavidék legsivárabb homokbuckáit a szorgalmas szlovák „új városalapítók” sem tudták sikerrel művelés alá venni. A rossz termőképességű talajon élő gyér füves növényzetet tulajdonképpen évezredeken át legeltetéssel hasznosította a mindenkori lakosság. Hazánk homoki területein a juhnyájak, marhacsordák jelenlétéhez alkalmazkodva sajátos, Európában csak itt jellemző félsivatagi élőhelyek alakultak ki, ahol különleges, ritka élőlények sokasága él. Az elmúlt száz évben az intenzívebbé váló mezőgazdasági módszerek következtében a homokpuszták nagy részét is szántóvá, gyümölcsössé alakították, esetleg akácot, hibrid nyárakat telepítettek rájuk. A bokortanyás térségben egyetlen ilyen homoki legelő maradt fenn: a Simai-út melletti területet a katonai gyakorlótérként való használat „mentette meg”.

A kétszáz hektáros homokpusztagyep első ránézésre esetleg egyhangúnak tűnő buckás területén igen sajátos és gazdag mikrokozmosz alakult ki. Csak fűfajból legalább 25 faj él, de ezernyi apró rovart, gombát, zuzmó- és mohafélét találhatunk itt. A ritka, ám itt látható madarak közé tartozik a meredek homokfalakban költő madarunk, a trópusi színekben pompázó gyurgyalag, a fás legelőket kedvelő kis őrgébics, és a nyílt kopárosok környékén, üregekben vagy romos épületek zugaiban fészkelő hantmadár.  Az emlősök közül az Európa-szerte visszaszorulóban levő, föld alatti járatokban lakó, fokozottan védett ürge jelentős állományokkal rendelkezik a lőtér területén. A 70-es évek végéig kiemelten fontos hüllőélőhely volt. Itt élt Nyíregyháza környékének legnagyobb homoki gyík állománya, de volt itt sok zöld gyík, rézsikló is – ma már e fajok jelenléte is bizonytalan. A rovarvilágból a bizarr külsejű, védett sisakos sáska emelhető ki, amely a füves puszták és mediterrán területek faja, a Kárpát-medencénél északabbra már nem él. Hazánk egyik legritkább gombafaja a védett lemezes pöfeteg is előfordul a területen.

A területen sajátos, rejtélyes légkört teremtő „építészeti örökséget” hagyott maga után a katonai használat. A használaton kívül álló, gyakran balesetveszélyes építmények elbontása  időszerű. Különösen komoly problémát jelent az elharapódzott illegális szemételhelyezés, homokbányászat, valamint a terepi technikai sportok megjelenése. A Simai-úti lőtér természeti értékei okán az Európai Unió Natura 2000 hálózatának része, de dolgozni kell azért, hogy rangjához méltó állapotba kerüljön.

Kiemelt támogató:


Honlapunk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

 

 

Látogatók száma:

41960

 Partnerek