Oláh-rét Természetvédelmi Terület

Üde mocsárrét fűz hagyásfával tavasszal az Oláh-réten – Szigetvári Csaba felvétele

Oláh-rét Természetvédelmi Terület

A hullámzó homoki táj buckái közt elterülő vadvirágos rétek, madárdaltól hangos nádasok, árnyat adó nyárfák, odvas füzek, békakórustól zengő mocsarak, rejtelmes lápok… Nem is olyan régen még ilyen környezetben élhettek Nyíregyháza lakói.

Az Oláh-rét Természetvédelmi Területet 2009-ben, az E-misszió Természet-és Környezetvédelmi Egyesület kezdeményezésére nyilvánította védetté Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése. Jelenleg a mintegy 100 hektáros, nagyrészt magántulajdonban, kisebb részben állami és önkormányzati tulajdonban levő terület mintegy fele helyi jelentőségű, fele országos jelentőségű védett területnek minősül. A védetté nyilvánítás célja a természeti értékek és az azokkal összhangban levő hagyományos gazdálkodási formák (kaszálás, legeltetés stb.) megőrzése. A védett, „Természetvédelmi terület” táblákkal jelölt terület szabadon látogatható.

A természetvédelmi terület egyik legnagyobb értéke a természeti élőhelyek sokfélesége, melyeknek csak kisebb része ember által érintetlen „vadon”, nagyobb részüket az évszázados múlttal rendelkező kíméletes gazdálkodás tartja fenn. Az Oláh-réten az eddigi kutatások alapján 8 fokozottan védett és 100 védett állatfajt, továbbá 8 védett növényfajt ismerünk.

A terület legmagasabb részein szántókat találunk, melyek nyilvánvalóan mesterséges élőhelyek. Pár méterrel alacsonyabb szinten, ahol tavasszal rendszerint megjelenik a felszíni vízborítás, vadvirágokban gazdag réteket, úgynevezett mocsárréteket és lápréteket látunk, melyeket évszázadokkal ezelőtt az ember alakított ki legeltetéssel és kaszálással. Ha magukra hagynánk ezeket az élőhelyeket, pár évtized alatt benőnék őket a fűz- és nyárfák, különféle cserjék. A még mélyebb részeken, ahol a vízállás tartósabb, sások és kákafélék állományai, esetleg zsombékosok figyelhetők meg. A régi időkben ezeken a helyeken ősszel (alom céljából) kaszáltak, de a szilaj állatfajták számára legelőnek is alkalmasak voltak. Jelenleg aszályos években a rétekkel együtt kaszálják őket.

A mély vízállású laposokban nádasokat látunk. Ezek jellemző – ma is látható - használata a téli nádvágás, aminek következtében sűrű, egyenes szálú nádas alakul ki. Ahol nem vágják, ott idővel foltosodó, avas gyékényes-nádas fejlődik ki, a ritka gémfélék kedvelt költőhelye.

Az Oláh-rét háborítatlan mocsarai idős fűz- és nyárfákkal, rekettyefűzbokrokkal a madárvilág paradicsomai. Fokozottan védett fajaink közül költ itt a búgó hangú bölömbika és az impozáns nagy kócsag, de ide jár táplálkozni a vörös gém és a fehér gólya is, sőt, már réti sast is megfigyeltek a területen. A védett madarak száma is jelentős (kb. 50), kiemelendő közülük a halakra vadászó jégmadár, a nádas fölött köröző barna rétihéja, a fürge kabasólyom, az éjszaka vadászó erdei fülesbagoly. Egyes madarak jól bírják az ember közelségét, ezért a kiskertek környékén is láthatunk-hallhatunk védett fajokat. Ilyen a fülemüle, a sárgarigó, a vörösbegy, a füsti fecske, s ha télire etetőt készítünk, cinegékkel, erdei pinttyel, meggyvágóval, fekete rigóval akár naponta találkozhatunk. Apró bagolyfajunk, a kuvik megtelepedését az E-misszió Egyesület speciális fészekodú kihelyezésével igyekszik elősegíteni.

Több szerencse kell viszont az Oláh-rét fokozottan védett emlősfajának, a vidrának a megpillantásához. A vizes élőhelyek közelében nagyobb eséllyel találkozhatunk a 8 védett kétéltű faj (békák és gőték) valamelyikével, esetleg a ritka mocsári teknőssel. A vízisikló is gyakori a területen, amely – mint minden hazai hüllő – védett állat.

A rovarvilág különleges értékei közé tartozik Európa egyik igen megritkult lepkefaja, a nagy tűzlepke, de említést érdemel a szintén védett imádkozó sáska, rezes futrinka, és orrszarvúbogár is.

A védett növények tekintetében az Oláh-rét a bokortanyás térség egyik legkiemelkedőbb területe; összesen 8 természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajjal találkozhatunk itt. A legnagyobb különlegességnek a fátyolos nőszirom számít, amelynek előfordulását az E-misszió Egyesület munkatársai 2012-ben fedezték fel. Ennek a fajnak a Nyírségben csupán egyetlen további élőhelye ismert. A bokortanyás térségen belül egyedül itt él a csermelyaszat, és a buglyos szegfű; és a mocsári kosbor is csak az Oláh-réten és környékén fordul elő. A pompás kosbor és a kisfészkű aszat több ezer töves populációval díszlik, és jelentős állománya van az egypelyvás csetkákának és a sokvirágú habszegfűnek is.

Az Oláh-rét Természetvédelmi Terület az emberi és természeti táj sajátos találkozása. A mesterségesen, de esztétikusan kialakított víztározó horgászstégeitől és a gondosan rendben tartott hétvégi kertektől dél felé haladva egyre inkább a természet az úr. Szinte észre sem vesszük, hogy a terület közvetlen szomszédságában nagy forgalmú út halad: a természeti táj önmagában is olyan kiemelkedő érték, amihez egyre kevesebben jutnak hozzá. Sajnos jelentős, visszatérő probléma a területen az illegális hulladékelhelyezés. Az E-misszió Egyesület önkéntesek segítségével 2013-ban 27 köbméter hulladék elszállításával és ártalmatlanításával járult hozzá a terület tisztán tartásához, de a helyi horgászegyesület és a nyíregyházi közterület-felügyelet is rendszeresen gondoskodik hulladékeltakarításról

A táj kiemelkedő elemei a réteken álló fűz- és nyárfák, illetve a terület déli szegélyén álló kocsányos tölgyek. Ezek némelyike önmagától nőtt, másokat eleink ültették, hogy a legelő állatok és pásztoruk árnyékba húzódhassanak.

Az évszázados kaszálással, legeltetéssel fenntartott vadvirágos rétek minden évszakban más színvilággal kápráztatnak el – ilyen élményt az intenzíven kezelt, vetett gyepek nem nyújtanak. A hullámos nyírségi felszín mélyedéseiben vizenyős erek húzódnak meg sásos-lápos növényzettel, a rekettyefűz tavasszal barkát bontó, később hamvaszöld bokraival, a nagyobb laposokat pedig összefüggő nádasok foglalják el. A táji együtteshez a szelíden kiemelkedő buckahátakat elfoglaló szántók is hozzátartoznak.

Maga az Oláh-réti víztározó nem a védett terület része (csupán annak déli és délkeleti nádas szegélye tartozik a természetvédelmi területbe). Ezt a mesterséges tavat 1967-ben építették ki, elsődlegesen belvízvédelmi és öntözővíz-tárolási célból, egy természetes mocsaras vízállás helyén. A tározó emellett horgászati célokat is szolgál, és a környékén pihenőkertes üdülőövezet épült ki. A környék esztétikus kialakításához Szarvasi Arborétumból hoztak facsemetéket, cserjéket, dísznövényeket. A kellemes környezet ellenére az Oláh-rét környéki kiskertes övezet kiüresedőben van; sajnos ma már egyre kevesebben választják a hétvégi kikapcsolódásnak ezt a “kertészkedős” formáját.

Mindent összevetve az Oláh-rét olyan kis része Nyíregyházának, ahol egyszerre érezhetjük magunkat otthon és a „vad” természetben.

Kiemelt támogató:


Honlapunk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

 

 

Látogatók száma:

41960

 Partnerek