Országos jelentőségű  -„ex lege” - természetvédelmi területek

Kunhalom Kordovánbokorban – Nagy Tibor felvétele

Országos jelentőségű  -„ex lege” - természetvédelmi területek

Hazánkban a természetvédelméről szóló (1996 évi LIII) törvény alapján valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár természetvédelmi oltalom alatt áll. A bokortanyás térségben a felsoroltak közül szikes tavakat, lápokat, valamint kunhalmokat találunk. Sajnos ezek az úgynevezett „ex lege” -  azaz a törvény erejénél fogva – védett területek kevéssé ismertek, mint a „nevesített”, egyedi jogszabállyal és önálló névvel kihirdetett védett természeti területek. Bár számuk országosan ezres nagyságrendű, többnyire viszonylag kis kiterjedésűek, és az elnevezésük sem mindig egyértelmű, ezért védelmük is sokszor nehezen megoldható. Védettségüket sajnos gyakran tábla sem jelzi.

A törvény meghatározása szerint „A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók” (Tvt. 23§).A bokortanyás térségben az ismertebb szikes tavak közé tartozik a Nagy-Vadas, a Nagyszék (más néven Hosszúháti-tó), a nyírtelki Sóstó, emellett ebbe a kategóriába tartozik a Szelkó-tó, és néhány kisebb szikes tómeder a Mandabokor-Lóczibokor-Felsősima-Bálintbokor közötti területeken.

Jogszabályi  meghatározása szerint „A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik” (Tvt. 23§) Lápokat találunk térségünkben Rozsrét, Bálintbokor, Ókistelekiszőlő környékén és az Oláh-réten.

A kunhalmokat a törvény a következőképpen definiálja: „a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak” (Tvt. 23§). A bokortanyás térségben tucatnyi kunhalmot ismerünk – sajnos egy részüket már csak történeti forrásokból. Ezek a mementók a Kr. e 2-3000 éve a Kárpát-medencében élő lovas népekhez köthetők, akik az előkelők sírjai fölé szabályos földhalmokat emeltek. A legnagyobb ilyen sírhalmok (szaknyelven kurgánok) magassága – még most, több ezer év elmúltával is – meghaladja a tíz métert. Az Alföldön valaha több tízezer volt belőlük, mára csak pár ezret ismerünk. Az elmúlt évezredek, kivált az utolsó száz év emberi tájhasználata többségüket elpusztította. Némelyikük azonban különleges, impozáns, figyelemre méltó darab. Így a 14 méteres magasságával hazánk legnagyobb sírhalmai közé tartozó, Szabadságbokor közelében álló Geri-domb (más néven Őr-halom), vagy a mintegy 10 méterre kiemelkedő, a Nyíregyháza-Nagycserkesz- Hajdúdorog határán elhelyezkedő Bene-halom. Szép kunhalmok találhatók ezen kívül Kordovánbokor, Császárszállás, Butyka, valamint Újsortanya környékén is.

Honlapunkon a bokortanyás térség néhány „ex lege” védett területéről részletesebb információk találhatók az ÉRDEKES HELYEK menüpontban.

Kiemelt támogató:


Honlapunk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

 

 

Látogatók száma:

41960

 Partnerek