Tanyák, gazdaságok, épületek környéke

A hagyományos bokortanyák a természet szigetei is lehetnek a kultúrtájban (Magyarbokor) – Szigetvári Csaba felvétele

Tanyák, gazdaságok, épületek környéke

A hagyományos bokortanyás környezet ideális életteret nyújt számos élőlény számára. Némelyiket joggal nem szeretjük (pl. a házi egér), mások hasznosak és kedveltek (pl. a fecskék). Mi az oka ennek a gazdagságnak?

A tanyák környéke igen változatos: kis területen belül található itt konyhakert, gyümölcsös, virágoskert, sokféle háziállat és azok óljai, nagy termetű fák, füves területek, szemétdomb, víznyerőhely, takarmánytároló, alacsonyabb és magasabb, fűtött és fűtetlen épületek, megannyi egyéb jó búvóhely, stb. Egyszóval kicsiben mindenfajta élőhelyből megtalálható egy kis darab a hagyományos tanya környékén. Ráadásul táplálék is sokféle fordul elő. Innentől kezdve csak az állatok leleményességén és félénkségén, valamint az ember türelmén múlik, melyik faj tud megtelepedni. Vannak olyan védett fajok, amelyek az évszázadok alatt hű társaink lettek, és fennmaradásuk nagyban a tanyasi létforma fennmaradásán múlik.

Az épületeken, illetve azok réseiben való fészkelés előnyeit (a teljesség igénye nélkül) leggyakrabban a füsti- és molnárfecske, valamint a házi rozsdafarkú és a verébfajok használják ki, mialatt szorgalmasan vadásznak a ház körüli rovarokra. Márpedig minél több a jószág a ház körül, annál több a rovar is. Padlásokon szokott költeni a kuvik, a pockok, egerek zsákmányolója, de denevérek is tanyát verhetnek, akik az éjszakai rovarokat: lepkéket, szúnyogokat fogyasztják. Télire az épületek réseibe, kamrákba húzódik áttelelni több védett lepkefajunk is, leggyakrabban a nappali pávaszem. A tetőcserepek alatt rendszerint a fátyolkák telelnek át, amelyek tavasztól a levéltetvek szorgalmas pusztítóiként lépnek fel. Nagyobb résekbe, tégla- vagy farakásokba a búbosbanka is nevelhet fészekaljat. Az efféle zugokat a sün is kedveli, amely a kertben élő rovarokat pusztítja. A falusi és tanyasi lakott környezet lakója lett a fehér gólya is, azonban ő táplálékát a réteken, vizes élőhelyeken, olykor a szántóföldeken keresi. A korhadó kerítésoszlopban, vagy a hagyományos (csak szerves anyagot tartalmazó, azaz a mai komposztrakásnak megfelelő) szemétdombban nemritkán a kis szarvasbogár, vagy orrszarvúbogár lárvája fejlődik

A tanyák tartozéka a veteményes, a virágoskert, és a gyümölcsös; mindegyikük, védett vagy védendő fajok élőhelye lehet, ami sokszor az ember számára is kedvező hatású. A virágokat látogató lepkék, vadméhek, poszméhek hozzájárulnak a gyümölcsfák beporzásához is. A kertben szaladgáló fürge gyík sok rovarkártevőt elpusztít. A csalánt fogyasztja a védett nappali pávaszem és a C-betűs lepke hernyója. A csodaszép fecskefarkú lepke hernyója gyakran a kerti sárgarépa, petrezselyem, kapor levelén él, míg legnagyobb hazai lepkénk, a nagy éjjeli pávaszemé a gyümölcsfákon.

Természetesen nem szabad megfeledkezni a joggal nem kedvelt tanyalakókról: a házi egérről, vándorpatkányról, bolháról, vagy a közelmúltban megjelent és eszméletlenül elszaporodott harlekinkaticáról, és másokról sem. Fontos, hogy mikor ezek ellen az állatok ellen védekezünk, azt olyan eszközökkel és úgy tegyük, ami nem tesz kárt az ártalmatlan, védendő élőlényekben (pl. egérragasztó helyett hagyományos egérfogó, méreg használatakor csak az előírások szerinti használat és maximális elővigyázatosság).

Sajnos a tanyák hagyományosan gazdag élővilága szegényedőben van. Az elnéptelenedés, a ház körüli jószágtartás visszaszorulása, a kerteket és gyümölcsösöket felváltó angolpázsit, a megváltozott építkezési módok is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre kevesebb a fecske, a búbosbanka, és a kuvik. Aki viszont tanyán él, vagy oda költözik, maga is sokat tehet azért, hogy ember és természet számára lakható környezetet teremtsen a saját portáján.

Kiemelt támogató:


Honlapunk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

 

 

Látogatók száma:

46386

 Partnerek