Szongáriai cselőpók

Szongáriai cselőpók kiszáradt szikes tó fenekén – Szigetvári Csaba felvétele

Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis)

Hazánk legnagyobb méterű pókfaja; teste akár 4 cm is lehet, kiterjesztett lábaival pedig tenyérnyi, 10 centis méretű (a nőstények a nagyobbak, a hímek ekkora méretet nem érnek el). Igen feltűnő és félelmetes lehet tehát, ha váratlanul találkozunk vele. Szerencsére nem agresszív természetű, de ha nagyon fogdossuk, akkor szorult helyzetében erős rágóival megcsíphet, ami igen fájdalmas, a lódarázs csípéséhez hasonló élmény.

Bár van szövőmirigye, azt nem a keresztespókéhoz hasonló háló szövésére használja. Zsákmányát a rokon farkaspókokhoz hasonlóan gyors “lerohanással” kapja el. Napközben többnyire a földbe vájt 30-40 cm mély függőleges üregekben tartózkodik, melynek falát hálószövedékkel erősíti meg, felszíni nyílását is gyakran hálóval fedi. Ha meglepjük a felszínen, gyorsan elbújuk az üregben, vagy valamilyen növénycsomó árnyékában. A nőstény pókok óvják petéiket és ivadékaikat, a kikelt kis pókocskákat első vedlésükig a potrohukon hordozzák.

A szongáriai cselőpók a füves puszták zónájának keleties elterjedésű faja, Kelet-Európától Kelet-Ázsiáig élnek populációi. A Kárpát-medencétől nyugatra már nem fordul elő. Hazánkban kifejezetten a szikes területek és a velük szomszédos rövid füvű gyepek lakója. A bokortanyás térségben ritka faj, de néhány szikes legelőn ismerjük előfordulását. Élőhelyeinek eltűnése, a legeltetéses állattartás visszaszorulása miatt veszélyeztetett fajunk.

Védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kiemelt támogató:


Honlapunk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

 

 

Látogatók száma:

40355

 Partnerek