Konkoly felmérés
Konkoly (Agrostemma githago)
A konkoly gabonavetéseink egykor igen gyakori, mára erősen megritkult gyomnövénye, amely a szegfűfélék rokonságába tartozik. Egyéves, nyúlánk növény, 50-100 cm magasra nő. Levelei szálasak, szálas-lándzsásak, keresztben átellenes állásúak; a száron és a levélen is hosszú, rásimuló szürkés szőrök láthatók. A laza bogas álernyőben hosszú kocsányok végén nyíló virágai ötszirmúak, mintegy 3 cm átmérőjűek, bíborpirosak vagy sötét rózsaszínűek, erezettek. Jellemző még, hogy csészéjének öt hosszú cimpája jócskán túlnyúlik a szirmokon.
Májustól június-júliusig virágzik. Termése tok, amely nagyjából az aratással egyidőben érik be. Leggyakrabban őszi vetésekben, a parcellaszegélyeken nő, de kapásokban és pillangósokban, továbbá parlagokon, útszéleken is megjelenik. A bokortanyás térségben is ritka, de a kisparcellás, kevéssé intenzíven művelt szántók szegélyén még többfelé találkozhatunk vele, de sehol sem nagy tömegben. Hasonló faj térségünkben nem él.
A konkoly ma már egész Európában és hazánkban is olyannyira megritkult, hogy jelenleg védett fajnak minősül. A Kárpát-medencébe a földművelő emberi kultúrával került be a Földközi-tenger mellékéről, még a történelem előtti időkben, ilyen tekintetben kultúrtörténeti emléknek is tekinthető.