Kék búzavirág felmérés

Kék búzavirág (Centaurea cyanus

A kék búzavirág egykor a gabonavetések gyomnövénye volt, olyannyira, hogy a búzamezők aratás előtt valósággal kéklettek utánozhatatlanul kék színű virágaitól (amelyek valójában nem is virágok, hanem több kicsiny virágból álló összetett virágzatok). Bokrosan elágazó, 20-90 cm magasra növő, finom szőröktől hamvasan molyhos szürkészöld színű növény. Levelei hosszúkásak, keskenyek, fogazott szélűek. Fészekvirágzatai a hajtásvégeken magánosan ülnek; a fészkek külső kerületén nyílnak a hasogatott szirmú, égkék ún. „sugárzó” virágok, míg a fészek belsejében a sötétebb ibolyáskék, jelentéktelenebb sziromméretű csövesvirágok láthatók.

Egyéves növény, amely május végétől egész nyáron nyílik, de legnagyobb eséllyel az aratás előtti időszakban láthatjuk virágozni. Leginkább őszi vetésekben, a parcellaszegélyeken él, de parlagokon, mezsgyéken, útszéleken is előfordul. A bokortanyás térségben meglehetősen ritka, de a kisparcellás, kevéssé intenzíven művelt szántók szegélyén még többfelé találkozhatunk vele, de sehol sem nagy tömegben. Hasonló faj térségünkben nem él.

A búzavirág a Kárpát-medencébe a szántó-vető emberi kultúrával került be keleti őshazájából, valamikor a történelem előtti időkben, de az sem kizárt, hogy csak a középkorban. Ilyen tekintetben kultúrtörténeti emlék, amely sajnos egyre inkább visszaszorulóban van.